A NATO jelentősen megerősíti és állandósítja jelenlétét Keleten

A NATO központja alatti archívumban egy kulcsfontosságú dokumentum található, amely mind a NATO, mind pedig Oroszország jövőképét rögzíti jövőbeli kapcsolataikról, ahogyan azt csaknem negyedszázaddal ezelőtt megformálták. A szoba le van zárva, a szöveg kezeléséhez fehér kesztyűt kell viselni.

„A NATO és Oroszország nem tekinti egymást ellenségnek. Közös céljuk, hogy eltöröljék a korábbi konfrontáció és versengés nyomait, erősítsék a kölcsönös bizalmat és együttműködést” – áll az 1997 májusában aláírt NATO-Oroszország Alapító Okirat preambulumában.

A dolgok akkoriban fényesebbnek tűntek, kevesebb mint egy évtizeddel a vasfüggöny összeomlása és a Moszkva és a Nyugat közötti jeges viszony felolvadása után. Ma, amikor ukránok ezrei húzódnak meg bunkerekben országszerte és milliók kényszerülnek elhagyni otthonaikat, a dokumentum „halott levélnek” tűnik.

Amikor a dokumentumot aláírták, a hidegháború utáni években a védelmi kiadások csökkentésének időszaka következett, mivel a Moszkva felől érkező fenyegetés megszűnt. A NATO és Oroszország fontos ígéreteket tett a fegyverzet-ellenőrzésre és katonai tevékenységeik átláthatóságának javítására.

A legfontosabb, hogy elkötelezték magukat, hogy korlátozzák haderejük bevetését Európában.

Szerdán azonban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elismerte, hogy a dokumentum a maitól merőben eltérő időkben készült és az Oroszországgal fenntartott kapcsolatoknak meg kell változniuk.

„Teljesen más biztonsági környezetben vagyunk. A történelem azon szakaszában Oroszországot stratégiai partnernek tekintettük, együtt dolgoztunk. Azóta Oroszország megszállta Grúziát, illegálisan annektálta a Krímet és most Ukrajnát is” – mondta Stoltenberg, amit az AP szemlézett.

A NATO brüsszeli központjában tartott megbeszéléseken Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és kollégái mérlegelték, hogy milyen védelmet kell felállítani a szervezet keleti szárnyán, a legészakibb Észtországtól Lettországon, Litvánián és Lengyelországon át Bulgáriáig és Romániáig.

A cél az, hogy Vlagyimir Putyin elnököt elrettentse attól, hogy elrendelje a 30 szövetséges tagállam bármelyikének inváziójától; nem csak a jelenlegi háború idejére, hanem a következő 5-10 évre. Mielőtt elindította volna az offenzívát, Putyin azt követelte, hogy a NATO hagyja abba a terjeszkedést és vonja ki erőit Keletről. Ennek most az ellenkezője történik.

„Ma azzal bíztuk meg katonai parancsnokainkat, hogy dolgozzanak ki lehetőségeket erre vonatkozólag minden területen, úgy mint szárazföld, levegő, tenger, kiber és űr” – mondta Stoltenberg.

„Szárazföldön az új helyzetünknek lényegesen több haderőt kellene magában foglalnia a szövetség keleti részén, magasabb készültségben, több előre elhelyezett felszereléssel” – mondta. “A levegőben több szövetséges légierő, valamint megerősített integrált légi- és rakétavédelem szükséges.”

Stoltenberg szerint a tengeren „állandóan jelen levő csapásmérő csoportok, tengeralattjárók és jelentős számú hadihajók lesznek”. A NATO-nak emellett „gyakrabban és nagyobb számban kell kiképzéseket és gyakorlatokat végeznie”.

Ezeket a lehetőségeket a NATO vezetői a következő, júniusi madridi csúcstalálkozójukon fogják megvizsgálni.

A NATO csak azután kezdett el csapatokat állomásoztatni a keleti szárnyán, miután Oroszország 2014-ben annektálta Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. Tavaly év végéig mindössze 5.000 katonát telepítettek rotációs alapon a balti államokba és Lengyelországba.

A NATO szerint jelenleg több százezer katona áll fokozott készültségben. 100.000 amerikai katona van Európában, 40.000 áll a NATO közvetlen parancsnoksága alatt, mintegy 150 hajó és hasonló számú repülőgép támogatásával.

Miután Oroszország a múlt hónapban elindította a háborút, a vezetők azt mondták, hogy Moszkva „elhagyta a törvényben vállalt kötelezettségeit”. „Szörnyű stratégiai hibának” bélyegezték, amiért Oroszország súlyos árat fog fizetni, mind gazdaságilag, mind politikailag az elkövetkező években.

Stoltenberg szerint az európai biztonság egyik fontosabb szövegében a szövetség központja alatt tárolt kifejezések „nem olyan dolgok, amelyek problémákat vagy akadályokat okoznak a NATO számára a szükséges döntések meghozatalában”.

Érdemes elolvasniA NATO-csapatok a legmagasabb védelmi készültségben vannak